A stressz az életünk számos területén jelentkezhet jelentkezik és bizony a sportolók életének is a része. Sőt! A sportolónak folyamatosan meg kell felelnie, bizonyítania kell, a mérkőzésen vagy versenyen a legjobb formáját kell hoznia. Természetesek a sportolóban megfogalmazódó ilyen jellegű kérdések:
Meg fogom tudni csinálni?
Mi van, ha hibázok?
Mit fognak szólni a csapattársak/edzőm/szurkolók?
A sportolónak lehetnek konfliktusai az edzőjével vagy a csapattársaival is, de a munka/iskola – sport – magánélet háromszögben is találhatunk számos olyan pontot, ami belső feszültséget okozhat.
Biztos vagyok benne, hogy akár sportolóként, akár szurkolóként vettél részt egy mérkőzésen, megtapasztaltad, hogy milyen az, amikor kiugrik a szíved a helyéről és szorít a mellkasod. Na ilyenkor mondjuk azt, hogy stresszelsz.
A sportolóknak kifejezetten előnyére válik, ha a stressz-szintjük elér egy bizonyos szintet. Ahhoz, hogy egy-egy mérkőzés előtt megfelelő hangulatba kerülhessenek, szükség van arra, hogy kicsit (de ne túlzottan!) izgalmi állapotba kerüljenek.
El tudsz képzelni egy boxolót, amint dübörög a bevonuló zenéje és ő mindeközben ötvenes pulzussal, nyugodtan és mélyeket lélegezve sétál be a ringbe?
Mi a stressz?
Jó azzal tisztában lenni, hogy a stressz elkerülhetetlen és ha nem lenne, akkor az emberiség már rég kihalt volna. A stressz tulajdonképpen egy természetes válaszreakció a külvilág ingereire. Ha veszély fenyeget bennünket, akkor a testünk, az agyunk, a hangulatunk és a viselkedésünk is megváltozik. Tesszük ezt tudat alatt annak érdekében, hogy fel tudjuk venni a harcot a „támadással” szemben, felkészítsük a testünket-lelkünket a küzdelemre.
A stressz kialakulásának modellje
Ez a fenti ábra jól szemlélteti, hogy egy külső eseményre hogyan reagálunk – megváltozik a viselkedésünk, a hangulatunk, a testünk különböző pontjain változásokat észlelünk és természetesen az „agyunk is elkezd járni”. Ráadásul az egyik változás hozza a másikat és innentől kezdve minden mindennel összefügg.
A megértéshez képzelj magad elé egy versenyszituációt! Szombat reggel felébredsz és meglátod a szobád sarkában az előző este már gondosan összekészített sporttáskádat.
Hurrá, meccsnap!
Megvan tehát a külső körülmény, a szituáció: bajnoki mérkőzést játszol aznap. Elkezdenek kavarogni benned a gondolatok. „Sikerült kipihennem magam?”, „Kicsit fáj a bokám… vajon mennyiben fogja ez befolyásolni a játékomat?”, „Mi lesz, ha rosszul veszem majd át a labdát?” vagy „Mi lesz ha nem sikerül értékesítenem a büntetőt?”.
Ezek a gondolatok könnyen meghatározzák majd, hogy milyen hangulatban kelsz ki egyáltalán az ágyadból. Pedig még nem is történt aznap veled semmi, pusztán pár gondolat átcikázott az agyadon. És máris kissé ideges, feszült vagy.
Persze a testi tünetek is rögtön jelentkezni fognak: felmegy a pulzusod, remeg egy kicsit a gyomrod, szorít a mellkasod.
És ahogy a fenti ábra is mutatja, belekerülsz az ördögi körbe.
Miután remeg a gyomrod, már alig bírsz az evésre gondolni. Persze ettől újabb gondolatok jönnek: „Hogyan lesz energiám a meccsen, ha nem eszem előtte eleget?” vagy „Ilyen idegállapotban hogyan fogok tudni a játékra fókuszálni?” . Ilyenkor jó, ha felidézed magadban a fenti ábrát és tudatosítod, hogy a gondolataid, a benned kavargó érzések és a jelentkező testi tünetek egy körforgásban vannak és ezt csak valamiféle cselekvéssel, a viselkedésed megváltoztatásával fogod tudni megállítani.
Na de hogyan tudsz beavatkozni ebbe?
Az angol szakirodalom ezt „fight or flight”-nak nevezi, azaz nagyjából két dolgot tehetünk. Vagy felvesszük a kesztyűt és megpróbálunk változtatni a kialakult helyzeten (fight) vagy elkerüljük az ilyen szituációkat (flight) amennyiben lehetséges.
És amit még nagyon fontosnak tartok: különbséget kell tenni a szorongás, a stressz és az izgalmi állapot között. Mert míg az izgalmi állapot szükséges ahhoz, hogy versenyhelyzetben teljesítsünk, addig a szorongás egy olyan negatív érzés, ami károsan befolyásolja a teljesítményt, a motivációt és rombolhatja az énképet is. Sport mentáltrénerként, sport coachként abban tudom segíteni a hozzám forduló sportolókat, hogy ezeket az érzéseket tudatosítsuk, nevén nevezzük és elkülönítsük egymástól.
Milyen pozitív hozadékai vannak a stressznek?
- A megemelkedett pulzus hatására több oxigén jut az izmainkhoz és az agyunkhoz és így azok jobban képesek működni
- A megfeszült izmok „tettre kész” állapotba hozzák a testünket
- A felgyorsult légzés ugyancsak segíti az agyi működést
- A stressz következménye lehet a fokozódó izzadás, ami segít hűteni a felmelegedett testet
- A fokozódó figyelem segít a koncentrálásban
- A remegés a megnövekedett adrenalin-szint következtében alakul ki
Egy következő bejegyzésben sorra fogjuk venni, hogy egy sport mentáltréner milyen eszközökkel és módszerekkel tudja segíteni a hozzá forduló sportolókat abban, hogy a bennük keletkező stressz képesek legyenek legyőzni (vagy legalábbis kordában tartani). Egyszóval olyan technikákat osztok majd meg veletek, amelyek alkalmazásával a stressz kezelhetővé válik és akár még az előnyödre is fordíthatod a meglétét.