Kezdetek
Eredeti végzettségemet tekintve közgazdász vagyok, de nem sokáig maradtam a számok világában. A gyermekeim születése jelentett fordulópontot az életemben.
Az eredeti szakmámtól eltávolodtam és azt vettem észre, hogy a könyvespolcomon egyre több pszichológiai és önismereti témájú könyv sorakozik. Megtapasztaltam, hogy nem pusztán ételre, italra és tiszta ruhára van szükségük, hanem sokkal inkább jó szóra, támogató közegre – azaz lelki táplálékra.
Idővel rájöttem, hogy tulajdonképpen engem úgy általában maguk az emberek érdekelnek.
Kíváncsi lettem a történeteikre, kerestem az összefüggéseket, kerestem a válaszokat arra, hogy vajon miért úgy cselekednek ahogy.
Megfogalmazódott bennem, hogy szeretnék segíteni nekik ha felmerült valamiféle probléma. Innen indult el azt hiszem az, hogy a jövőbeni magamat egyre inkább úgy képzeltem el, mint aki a segítő szakmában dolgozik.
Sport mentáltréning, sport coaching
A szakmai fejlődésem első állomása a sport mentáltréner képzés volt, ahol személyesen Kenyeres András, a magyar vízilabda-válogatott mentáltrénerének felejthetetlen gyakorlatain vehettem részt, majd megszereztem a life- és sportcoach képesítést is a Zelinka Ildikó nevével fémjelzett akadémián. Ekkor az érdeklődésem fókuszában már erőteljesen a sport volt.
Hogy miért éppen a sport?
Mert én magam is sportoló vagyok
Világéletemben sportoltam, felnőttként a futás és a triatlon szippantott be. Többször lefutottam a maratont, 2015-ben pedig ironman lettem – hobbisportolóként talán erre vagyok a legbüszkébb.
Most már tudom azt is, hogy az ironman nem pusztán 3,8 km úszásból, 180 km kerékpározásból és 42,2 futásból áll, hanem ennek a csodálatos sportágnak a negyedik lába a mentális erőnlét, a mentális edzettség. És ez utóbbi nem mérhető percekben vagy sebességben, a megléte nélkül viszont aligha teljesíthető egy ilyen verseny.
Én azt a felkészülést anélkül csináltam végig, hogy tudtam volna, léteznek egyáltalán sportcoachok vagy sport mentáltrénerek– pedig mennyivel könnyebb lett volna ha támogat engem egy ilyen szakember!
Mert én is sportszülő vagyok
A másik ok, ami miatt nagyon elkötelezett vagyok a sport iránt az az, hogy a gyermekeim időközben élsportolókká váltak és sportszülőként nap mint nap találkozom azokkal a kihívásokkal, amelyekkel meg kell birkózniuk a gyerekeknek sportolóként is.
Megtapasztaltam, hogy nem csak a kudarcot kell elviselni, hanem a sikert is, láttam, mennyi szorongás és kétség gyötörheti a sportolót egy-egy tétmeccs előtt, vagy éppen láttam őket, amikor eltűnik a motivációjuk.
Négygyermekes sportszülőként látom, hogy mennyire nehéz összeegyeztetni a tanulást a sporttal, mennyi lemondással jár a sportoló (és a szülő!) részéről a napi akár két edzés, a hétvégi meccsek. Hajnali kelés, autóban evés, buszon tanulás, nulla szabadidő, osztálykirándulás helyett edzőtábor, buli helyett meccsre hangolódás és nyújtás péntek esténként.
Ha esetleg egynél több sportoló gyermek is van a családban, akkor könnyen felrobban a logisztikai bomba: az egyiknek Nyíregyházán van meccse délelőtt 10-kor, a másik pedig aznap érkezik haza az egy hetes külföldi edzőtáborból.
Mennél az egyiknek szurkolni és várnád a másikat a busznál izgatottan. Egyszerre nem tudsz két helyen ott lenni. És akkor még nem beszéltünk olyan családokról, ahol kettőnél is több sportoló gyermek van.
Mindezt hogyan éli meg a gyermek? És a szülő? Úgy érzi, hogy áldozatot hoz vagy éppen szétveti a büszkeség és hálás mindezért? Nem mindegy.
Mert tisztában vagyok az élsport nehézségeivel
Sport coachként, sport mentáltrénerként elsősorban sportolóknak és a szüleiknek szeretnék segíteni. Segíteni, ha elakadtak, ha konfliktusaik vannak, ha a kiégés jeleit tapasztalják magukon, ha túl nagy rajtuk a szülői vagy az edzői nyomás, ha elvesztették a motivációt, ha vissza akarják szerezni a fókuszt, ha nem elégszenek meg az örökös második hellyel, ha nem tudják kialakítani a napi rutint vagy ha éppen egy sérülést követően nem tudják, hogyan tudnak visszatérni.
Azt a bizonyos kis pluszt szeretném átadni nekik, ami a kőkemény elvégzett edzésmunka, a 100%-ig betartott diéta, a megfelelő pihenés és regeneráció felett van: a mentális erőnlét, a mentális állóképesség, a mentális ellenállóképesség.
Az az apróság, amin sokszor MINDEN múlik.