Az elmúlt hetekben négy szülő is azzal keresett meg, hogy minden rendben van a gyermekkel, edzésen jól teljesít, lelkes, motivált, mégis úgy látják, hogy nincs önbizalma. Edzésen minden rendben van vele, viszont a hétvégi meccsen „leblokkol”, láthatóan szorong, feszült, ideges, rosszkedvű, rossz döntéseket hoz. És persze mindez meglátszik a teljesítményén is.
Van egy fogalom a sportban: edzésmenő. Olyanokra használják, akik edzésen jól teljesítenek, meccsen viszont korántsem tudják hozni ezt a formájukat. Mi a baj velük? Hol rontják el?
Sikeres sportolónak nem lehet születni.
Az elért eredmények mögött minden esetben kőkemény munka, céltudatosság, kitartás és alázat van. Meg persze szerencse ☺.
Mit sem ér azonban a fizikai felkészültség, a 100%-ig kidolgozott technika, ha a sportoló fejben nincs rendben. Ahhoz, hogy a teljesítmény azt tükrözze, amit a sportoló valóban tud, szükség van a magabiztosságra, az önbizalomra, a sportolónak az önmagába vetett hitére. Hogyan tudná enélkül egy csatár a hálóba rúgni a labdát?
A nagy kérdés: miért van az, hogy míg az egyik sportoló duzzad az önbizalomtól, addig a másikat állandó kétségek gyötrik?
Az önbizalom a korábbi pozitív tapasztalatokból épül fel. Ha tehát valakit sokan dicsérnek, elfogadó közegben nevelkedik, az erőfeszítéseit értékelik, őszintén méltatják, akkor erősödik az önbizalma. Persze a fizikai felkészültség elengedhetetlen ebben is – de ez nem a mentáltréner feladata ☺. Ha a sportoló beletett apait-anyait a felkészülésébe, akkor már csak arra kell figyelnie, hogy téthelyzetben:
- arra összpontosítson, amire hatással tud lenni – azaz zárja ki az összes zavaró tényezőt!
- verseny előtt legyen meg a bevált rutin – ez fog magabiztosságot, „otthon vagyok” érzést adni
- megmérettetés előtt (mondjuk este) gondoljon végig részletesen mindent, hogy mi fog történni vele másnap – ezt hívjuk vizualizációnak
- vegye elő a telefonját és keresse elő belőle azokat a fotókat, amelyek a korábbi győztes mérkőzések emlékét őrzik
- gyűjtse össze mindazokat az erőforrásokat, amelyekkel rendelkezik – például kérje meg a legjobb barátját/édesanyját/csapattársát arra, hogy mondjanak róla 5-5 POZITÍV tulajdonságot. Ezeket le is lehet írni egy post-itre és ki lehet ragasztani a hűtő oldalára, hogy minden nap emlékeztessen bennünket, mennyi minden JÓ van bennünk
- legyen meg az a pozitív belső monológ, amely tovább visz, ha a gödör alján vagyunk!
- tanulja meg a megfelelő légzéstechnikát – ez tényleg csodákra képes! Akár fel kell pörgetned magad, akár vissza kell egy kicsit venned, megfelelő légzéssel elképesztő eredményeket tudsz elérni!
Van az angol „FAIL” (magyarul „kudarc, elbukás”) szónak egy olyan fordítása, miszerint a kudarc nem más, mint egy első kísérlet, hogy megtanulhassunk valamit. Az „END” (magyarul „vége”) jelentheti azt, hogy az erőfeszítések elengedhetelenek a siker érdekében és a „NO” (magyarul „nem”) a következő lehetőségre utal. Nehéz ezt így magyarra átültetni, ezért inkább megosztom veletek ezt a képet:
A kérdések, amelyeket az önbizalom és motiváció témakörében alaposan körbejárunk a sport mentáltréning folyamán:
- Hogyan alakul ki az önbizalom?
- Mitől vész el?
- Hogyan szerezhető vissza?
- Miért van rá szükség?
- Van, aki úgy születik, hogy van önbizalma, míg a másik anélkül?
- Mi hoz lázba téged?
- Mennyire akarsz megfelelni másoknak?
- Érezted már a „flow” élményét?
- Szeretnéd megtanulni, hogyan hozd vissza?
- Mit tegyél, hogy elkerüld a kiégést?
- Büszke vagy arra, aki vagy?
- Mennyire várod a következő versenyt/megmérettetést?
- Van, ami szorongással tölt el a sportoddal kapcsolatban?
- Elégedett vagy a teljesítményeddel?
- Ha nem, miért nem?
- A tökéletességre hajtasz?